A jap�n nyelvben h�rom �r�srendszer van:

• a hiragana,
• a katakana sz�tag�r�sok,
• a kandzsi k�nai eredet� sz��r�s.

Haszn�latos m�g a r�madzsi, ami a latin bet�s �r�s neve. 1947-ben az USA megsz�ll�k nyom�s�ra az addigi 50 000 jelb�l �ll� jelrendszer helyett az alap jelk�szlet sz�m�t 1850-re korl�tozt�k, majd 1981-ben a list�t 1945 t�telre b�v�tett�k.

A kandzsival a szavak fogalmi r�sz�t, p�ld�ul a f�neveket, az iget�t �rjuk le, m�g a hiragan�val a toldal�kokat �s a hat�roz�sz�kat, az idegen szavakat �ltal�ban katakan�val �rjuk.

A k�vetkez� t�bl�zat bemutatja a jap�n nyelv alapvet� sz�tagjait. A t�bl�zatot �gy kell haszn�lni, hogy a bal oldali m�ssalhangz� ut�n kiejtj�k a fel�l l�v� mag�nhangz�t.

Van n�h�ny kiv�tel a hiragana, ill. a katakana olvas�s�ban:

• Az sz-sor minden sz�tagja sz-szel kezd�dik, kiv�ve し/シ, amely sinek ejtend�; hasonl�an a z-sor, melyben minden dz-vel, kiv�ve a じ/ジ, mely dzsinek ejtend�.

• A t-sor kiejt�se: ta csi cu te to. A d-sor hasonl�an: da dzsi dzu de do.

• A ふ/フ m�ssalhangz�ja val�j�ban egy f-szer� hang, amit nem a fogakkal, hanem az ajkakkal k�pz�nk.

Kiejt�si �s egy�b tudnival�k:

• ん/ン – �n�ll� sz�tagot k�pz� n hang.

• A v-sor m�ssalhangz�ja az angol w-hez hasonl�t; hasonl�an a ふ/フ f-szer� hangj�hoz, ez sem v, hanem a fogak helyett az ajkakkal k�pzett hang. A を/ヲ hangot sokszor csak sim�n o-nak ejtik, �m ett�l m�g nem ugyanaz a szerepe a k�t hangnak.

• Az あ/ア egy a magyar �-hoz hasonl� hang, viszont annyira nem ny�lt, �s r�vid.

• Az i, e �s o hangok olyanok, mint a magyarban.

• Az う/ウ ajakkerek�t�s n�lk�li u hang, kiejt�se �-szer�.

Most pedig j�jjenek a nevek:

• Rokujo Miharu: Rokudzs� Miharu

• Kotarou Fuuma: Kotaro Fuma

• Aizawa Kouichi: �iz�v� Koicsi

• Kazuhiko Yukimi: K�zuhiko Jukimi

• Thobari Kumohira: Tobari Kumohira

• Yoite: Joite

• Gau Meguro: Gau Meguro

• Juuji Minami: Dzsudzsi Min�mi

• Shijima Kurookano: Sidzsima Kur�kano

• Hatori Toujuurou: H�tori T�dzsur�

• Shimizu Raimei: Simizu R�imei

• Raikou Shimizu: R�iko Simizu