Az anime (アニメ, ejt�se [anime], az „animation” sz� r�vid�l�s�b�l) a rajzfilm �ltal�nos elnevez�se Jap�nban, a szigetorsz�gon k�v�l a jap�n st�lus� rajzfilmek �sszefoglal� neve. A m�faj eredeti haz�j�ban t�bb koroszt�lyt is megc�loz, �s az �l�szerepl�s filmekhez hasonl�an k�sz�lnek az id�sebbek sz�m�ra is p�ld�ul romantikus, komikus, akci�- �s dr�maanim�k, s�t erotikus, pornogr�f tartalm�ak is.

Az anime megjelen�si form�i

• A eg�sz est�s filmek, amiket t�bbnyire mozikban vet�tenek, a h�rom kateg�ria k�z�l a legmagasabb k�lts�gvet�ssel �s a legjobb k�pmin�s�ggel k�sz�lnek. N�pszer� anime mozik p�ld�ul az Akira vagy a Chihiro szellemorsz�gban (Spirited Away), illetve a mostan�ban haz�nkban is n�pszer� P�nc�lba z�rt szellem (Ghost in the shell), �s a V�ndorl� palota (szint�n Hajao Mijazaki alkot�sa). Vannak anime filmek, amiket filmes vagy anim�ci�s fesztiv�lokra k�sz�tenek, ezek �ltal�ban r�videbbek �s alacsonyabb k�lts�g�ek. Ilyen p�ld�ul a Winter Days vagy Oszamu Tezuka Legend of the Forest c. filmje. Amat�r�k is k�sz�tenek sikeres fesztiv�l-filmeket, legh�resebb k�zt�k a Hosi no Koe (Egy t�voli csillag hangjai), amelyet Sinkai Makoto �s feles�ge egyetlen Apple g�pen k�sz�tett el t�bb �vi munk�val. El�fordul m�g, hogy t�v�sorozatok epiz�djait �sszeszerkesztik egy filmm�, ez t�bbnyire hosszabb lesz, mint egy �tlagos mozifilm.

• Az anime t�v�sorozatok r�videbb, valamilyen rendszeress�ggel telev�zi�ban k�zvet�tett r�szekb�l �llnak. Ezek �ltal�ban rosszabb min�s�g�ek az OVA-kn�l vagy a filmekn�l, mert a produkci�s k�lts�gek az �sszes epiz�dra sz�tter�tve l�pnek fel. Az epiz�dok tipikus hossza 23 perc, hogy rekl�mokkal egy�tt �ppen kit�lts�n egy f�l�r�s t�v�s id�szeletet. Egy teljes �vad 26 epiz�db�l �ll, de vannak f�l �vados, azaz 13 epiz�don kereszt�l fut� sorozatok is. Amennyiben egy sorozat nem el�gg� sikeres, el�fordul, hogy f�lbehagyj�k a k�sz�t�s�t �s 10 vagy 20 epiz�d ut�n befejezik (p�ld�ul Hime-csan no ribbon, Spirale Kizuna). A legt�bb anime t�v�sorozatnak van f�c�me (opening) �s v�ge-f�c�me (ending), ezek a nagyobb k�lts�gvet�s� sorozatokn�l �ltal�ban �vente n�gyszer v�ltoznak (p�ld�ul Hagaren). Gyakran jellemz� az epiz�dba besz�rt r�vid, humoros vagy buta jelenet is („eyecatcher”), amivel a rekl�mok elej�t vagy v�g�t jelzik.

• Az OVA (Original Video Animation – kb. eredeti videoanim�ci�); vagy OAV (Original Animated Video) anime gyakran a telev�zi�s minisorozatokra eml�keztet. Az OVA-k t�bbnyire 2-20 epiz�db�l �llnak, illetve l�teznek sorozaton k�v�li („one-shot”) darabok, amik �ltal�ban r�videbbek egy film hossz�n�l. Nev�ket onnan kapt�k, hogy eredetileg vide�n jelentek meg; ma m�r a DVD a jellemz� m�dium. Az OVA-k �ltal�ban a filmhez k�zeli min�s�g�ek. T�bbnyire �sszef�gg� t�rt�netet mondanak el. N�pszer� OVA anim�k p�ld�ul az FLCL, a Bubblegum Crisis, vagy a Tencsi Mujo!. F�c�m, v�ge-f�c�m �s eyecatcher n�ha el�fordul az OVA-kban, de nem t�rv�nyszer�en. 2008 nyar�t�l az OAD (original animation DVD) megnevez�s is kezdett haszn�latba ker�lni, �ltal�ban ezek a kiadv�nyok tartalmazz�k a DVD mellett az anime alapj�ul szolg�l� manga egy k�tet�t is.

• Az ONA (Original Net Animation – kb. eredeti netanim�ci�) egy egyel�re ritk�n haszn�lt r�vid�t�s, az OVA mint�j�ra, csak az interneten terjesztett (t�bbnyire fizet�s let�lt�ssel) anime. Az OVA-khoz hasonl�an magas k�lts�gvet�s�, illetve min�s�g�. Az epiz�dsz�m nem sz�ks�gszer�en alacsony. P�ld�ul Ghost in the Shell – Stand Alone Complex.

• Eml�t�st �rdemel a fansub �s a fandub jelens�g, amely nem �n�ll� m�faj, hanem a k�lf�ldi rajong�k �ltal v�gzett tev�kenys�g, amelynek sor�n a nyugaton kevesek �ltal �rthet� jap�n sz�veget a nyelvben j�ratos amat�r rajong�k angol feliratoz�ssal l�tj�k el, vagy �nk�ntes munk�ban szinkroniz�lj�k. Mivel sok jap�n manga �s anime soha nem ker�l hivatalos (licencelt) form�ban tengerent�li kiad�sra, a fansub mozgalom k�nyszer�s�gb�l figyelmen k�v�l hagyja a szerz�i jogokat. A legt�bb fansub azonban tartalmaz a m�be illesztett k�r�st, hogy hivatalos megjelen�s eset�n a n�z�k a kereskedelmi term�ket is v�s�rolj�k meg, el�seg�tve ezzel az anime/manga nemzetk�zi elterjed�s�t.

A manga (漫画) a k�preg�ny jap�n nyelv� �ltal�nos elnevez�se, Jap�non k�v�l a jap�n mang�k jellemz� st�lus�ban k�sz�tett k�preg�nyekre haszn�lj�k, sz�kebben csak a Jap�nban k�sz�ltekre. Alkot�it mangak�knak h�vj�k.

A klasszikus jap�n ukijoe fest�szet �s a nyugati m�v�szeti hat�sok tal�lkoz�s�b�l fokozatosan j�tt l�tre, m�g mostani jellege kialakult, s a k�ztudatban – f�k�pp Jap�n hat�rain k�v�l – �sszeforrt a jap�n popkult�r�val.

A manga megjelen�si m�djai

• World manga (angolul vil�gmanga): A manga st�lus�, de nem jap�n sz�rmaz�s� k�preg�nyeket nevezik �gy. Szok�sos elnevez�se m�g a global manga is.

• Jon-koma: N�gykock�s k�preg�ny, �ltal�ban csattan�val a v�g�n. Jap�nban a n�gy kocka f�gg�legesen van elhelyezve.

• Scanlation: Rajong�k �ltal leford�tott �s beszkennelt mang�k. A kifejez�s az angol scan �s translation szavak �sszeolvad�s�b�l keletkezett.

• Doujinshi: Kezd� rajzol�k �ltal k�sz�tett amat�r manga vagy ritk�n profi rajzol�k �ltal k�sz�tett manga, amit nem egy kiad� ad ki, hanem az alkot� maga. Nagy r�sz�k pornogr�f tartalm�. �ltal�ban sikeres manga/anime karakterekr�l sz�l. D�dzsinsit legk�nnyebben a ComiKet (Comic Market, k�preg�nyv�s�r) nev� rendezv�nyen lehet beszerezni.

forr�s: wikip�dia